Sziasztok :D
Tudom. Megölhettek. Kinyírhattok. Azt csináltok amit akartok, megérdemlem. Elkezdhetnék kifogásokat keresni, hogy miért nem írtam, de nem fogom. Elég annyi, hogy kedvem az szinte abszolúte nem volt. De, mivel ki kell eresztenem a gőzt, írok. :D
A szemkontaktust még mindig tartom. Vészesen közeledik a tanár, alig áll a lábán ugyan, de közeledik. Bizonyára a reggeli pia megártott neki. Igen, iszik. Érzem magam körül a levegőt, érzem ahogy az orromba megy ez az undorító szag. Ki nem állhatom a piát.
Remeg a lábam miközben írok a füzetbe, és tudom, érzem magamon valaki tekintetét. Heny néz.
Úgy teszek mintha nem vettem volna észre, igyekszek minél kevesebbet erre gondolni, de olyan, mintha meg tudna ölni a pillantásával. Olyan... furcsa! Hirtelen az az érzés fog el, hogy menten elszédülök...
* Jake szemszöge*
Kiugrok a padból mikor látom, hogy Becc elszédül. Éppen, hogy el tudom kapni. Nem értem mi a fenéért akar még több csalódást és fájdalmat okozni a szeretteimnek... De nem fogom hagyni, hogy megússza. Ha megint bántani fogja Beccát, én kitekerem a nyakát és feltűzöm nyársa!
- Tanárnő! Kérem! Elviszem az orvosiba! - el is indulok az ajtó felé.
- De Jake, ugye tudod, hogy nem mehetsz be vele? Csak lány! - néz rám furcsám Miss. Goodfellow.
- Tudom. Majd megvárom kinn.
- Várj Jake! - szól miután a lábam kinn volt az ajtón - Heny is veled megy!
- Mi? Dehogy jön! Lori! Segítenél inkább te?
- Szívesen - pattan fel és örök haraggal a szemében nézi az új lányt.
Elindulunk. Lori tudja mi a helyzet, hisz ugyanolyan cipőben jár, mint én.
- Szerinted mikor mondjuk el neki? - kérdez engem, mikor átlépjük a küszöböt.
- Gőzöm sincs. De ha nem minél hamarabb, akkor romlani fog a kapcsolatunk. Mármint, neked vele, nekem vele. Érted. Szóval... miután felébred rászánom magam.
- Jake! Nem csinálhatod egyedül... utána még lelkiismeret furdalásom lenne!
- Lori. Ugye tudod hogy az nem ilyenkor jön elő? - a mondat végére már kacagok. Ő is.
Beérünk az orvosiba.
- Innentől átveszem. Kis hölgy, maga jöjjön be!
- Nyugi Jake! Itt vagyok! Nem lesz baja! - mosolyog rám Lori.
Nem nyugodtan, de elsétálok az ajtótól. Úgy döntök nem akarok visszamenni órára, így elkezdek járkálni a folyosón. A portás itt mászkál valahol fel- alá, de úgyis tudom merre jön. Engem nem tud átvágni... Engem senki! Kivéve persze... De ez többet nem fordul elő.
* Becca szemszöge*
Lassacskán érzek. Minden egyes mozdulatot fogok magam körül, de nem tudok megmozdulni. A szemem be van csukva, mégis látom mi történik. Látom, ahogy egy injekciót készülnek beadni nekem, mire hirtelen felkiáltok.
- Ne! - erre már kinyílik a szemem, és a nővér ijedtében leejti a tűt.
- Becca! Minden rendben? Miért ne-ztél? - néz furán barátnőm, de azért megölel.
- Láttam. Láttam ahogy belém akarja szúrni... Én... én megijedtem. Kiskoromban egy injekció miatt majdnem meghaltam... Ne... én... Nehogy beadja! - dadogok össze vissza, félre beszélek és nem vagyok érthető.
- Mi? De hát be volt csukva a szemed!
- De láttam! És... miért vagy... rózsaszín? - nézem ahogy barátnőm körül rózsaszín kis izék repkednek, mintha kis méhecskék szállnának körülötte.
- Rózsaszín? Beütötted a fejed? Mi a jó ég van veled Becca? - kezd megrémülni. Ami azt illeti én is.
- Én... én... nem tudom! - nézem a kezem ami egyre melegebb. Teljes átváltozáson megyek keresztül, vagy mi a franc? Mi történik?
- Lori félek! Lori! Kérlek segíts! Mi van velem? Miért velem történik? Miért mindig velem? - szaporábban veszem a levegőt. Egyre jobban izzad a tenyerem és a homlokom. Rosszul érzem magam.
- Becca fogalmam sincs! Nővér! Kérem! Hívja ide Jake-t! Aki kinn áll fiú!
- De kis asszony tudja hogy nem szabad behí....
- Nem érdekel! Szüksége van rá, nem érti?! - fakad ki.
Jake nincs az ajtó előtt. Eltűnt. Tehát ő is jött Lorival... Bár mondjuk furcsáltam volna ha nem ő hoz el idáig.
* Lori szemszöge*
Ami azt illeti tudom, mi történik Beccával de nem mondhatom el neki! Nem tudja és addig nem szabad! Jake az egyetlen aki vissza tudja hozni normálisra!
A gondolataim közt sikerül elérnem. Szerencsére nem zárta el a csakrát amin keresztül odajutok.
- Jake! Jake hallasz?! Azonnal gyere ide! Becca átváltozik! Siess! Vissza kell jönnöd!
* Jake szemszöge*
Te jó Isten! Nem engedhetem átváltozni! Nagyon fájdalmas és hosszú folyamat, na meg nem ártana neki túlélni! Vissza kell sietnem az orvosihoz.
Villámsebességre kapcsolok, benyitok az ajtón, de akkor már...
Akkor már késő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése